Saint Johns (folyó)

Saint Johns
Országok	Amerikai Egyesült Államok
Földrajzi adatok
Hossz	499 km
Vízgyűjtő terület	22 900 km²
é. sz. 27° 57′ 18″, ny. h. 80° 47′ 03″27.955, -80.784166666667
Torkolat	Atlanti-óceán
é. sz. 30° 24′ 05″, ny. h. 81° 24′ 03″30.401388888889, -81.400833333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint Johns témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Saint Johns folyó térképe

A Saint Johns (angolul Saint Johns River vagy St. John’s River) az Amerikai Egyesült Államok Florida államának leghosszabb folyója. Az Amerikai Egyesült Államok második leghosszabb északi folyásirányú folyama. Indian River megyében, a Saint Johns Marshnál ered, kisebb-nagyobb kanyarulatokkal tagolva északnak folyik, és Jacksonville-nél ömlik az Atlanti-óceánba. Forrásától a torkolatáig 500 kilométeres utat jár be, mindössze 10 méternyi szintkülönbséggel. Csekély esése miatt a folyása lassú, medre szélesen elterül, Jacksonville-nél átlagos szélessége meghaladja a 3,2 kilométert, de néhány felsőbb szakaszon eléri a 4,5 kilométert is. Ugyancsak a lassú folyásnak tudható be, hogy a tengeri apály és dagály még Lake Monroe-nál is érezteti hatását, valamint hogy a nem megfelelő ütemű tisztulás komoly gondokat okoz a Saint Johns ökoszisztémájában. A folyó számtalan növénynek és állatnak biztosít élőhelyet. A torkolat keleti ágánál nem ritka a delfin, s májusban, a víz felmelegedése idején megjelenik a nagy tengeri emlős, a tengeritehén is. Gyakran megfordulnak itt aligátorok, tüskés ráják és sokfajta édes- és sósvízi hal, valamint a fehérfejű rétisas és a halászsas is.

Elnevezése

Az újkorig a Szent János folyó völgye adott otthont a timukua törzseknek, akik a folyót Welaka (’a tó folyója’) néven ismerték. Az európai telepesek megjelenése után gyakran változtatták a nevét, attól függően, hogy ki tekintette magáénak a partmenti területeket. A korai spanyol telepesek Río de Corrientes-nek (’áramlatok folyója’), az 1562. május 1-jén a torkolatvidékhez érkező francia hugenották rivière du Mai-nek (’május folyó’) nevezték el. 1564-ben, az első francia kolónia, Fort Caroline létesítése idején a Saint Johns Bluff nevet kapta. Az erődöt elfoglaló spanyolok védőszentjük, Máté evangélista után átkeresztelték a folyót San Mateo névre. A Fort George szigetén 1578-ban alapított San Juan del Puerto katolikus misszió után a folyó Río de San Juan néven lett ismert, végül ennek angol fordítása lett Saint Johns River.

Geológiája

St. Johns River

Geológiai története meglehetősen egyedi. Kb. 100 ezer évvel ezelőtt a tenger szintje magasabb volt, és a folyó nem volt más, csak egy lagúna, része volt a tengernek. A tengerszint süllyedésével a folyó szárazra került, így alakult ki széles mederrendszere.

A folyó déli szakaszának nincs megkülönböztetett folyómedre, számos mellékfolyót és lagúnát képez, gyakran kisebb-nagyobb tavakat alkot. Néhány nagyobb tó ma a Blue Cypress Lake, Lake Helen Blazes, Sawgrass Lake, Lake Washington, Lake Winder, Lake Poinsett, Ruth Lake, Puzzle Lake, Lake Narney, Lake Jesup és Lake Monroe.

Lake Harney alatt a folyóba az Econlockhatchee River csatlakozik, s egy középső medret képeznek, innen az Ocala National Foresten folyik keresztül. Majd a folyó egy széles és sekély tavat (Lake George) képez, ahol szárazság idején már láttak tengeri cápát. A benyomuló tengervizet a folyó nem képes visszaszorítani.

Az alsó folyásánál a medence kezd mellékfolyókká átalakulni, itt az Ocklawaha River csatlakozik a folyóhoz.

Mellékfolyói

A torkolattól kiindulva a forrás felé haladva: Pablo Creek, Trut River, Arlington River, Ortega River, Doctor Lake, Julington Creek, Black Creek, The Cross Florida Barge Canal, Oklawaha River, Wekiva River, Lake Jessupp és Econlockhatchee River.

Jacksonville-i kikötője

Jacksonville a Saint Johns folyó partjaira épült, ahol hét híd keresztezi a folyót. A Saint Johns a második legnagyobb kikötője Floridának. Fontos kereskedelmi központ. Az Egyesült Államok fenntart egy tengerészeti és légi kikötőt és a Naval Station Maypor bázist közel a torkolathoz.

• 
• 

Források

• St. Johns River Facts. Hozzáférés ideje: 2008-04-09.

Külső források

• By Jim Porter: ST. Johns River Information Guide

Irodalom

• Belleville, Bill (2000). River of Lakes: A Journey on Florida's St. Johns River, University of Georgia Press. ISBN 0-8203-2156-7
• Benke, Arthur; Cushing, Colbert (eds.) (2005). Rivers of North America, Elsevier/Academic Press. ISBN 0-12-088253-1
• Cabell, Branch and Hanna, A. J. (1943). The St. Johns: A Parade of Diversities, Farrar & Rinehart, Rivers of America Series.
• Gannon, Michael (ed.) (1996). A New History of Florida, University Press of Florida. ISBN 0-8130-1415-8
• McCarthy, Kevin (2004). St. Johns River Guidebook, Pineapple Press. ISBN 1-56164-314-9
• Miller, James (1998). An Environmental History of Northeast Florida, University Press of Florida. ISBN 0-8130-2313-0
• Noll, Steven and Tegeder, M. David (August 2003). From Exploitation to Conservation: A History of the Marjorie Harris Carr Cross Florida Greenway hosted at the Florida Department of Environmental Protection website. Hozzáférés ideje: July 19, 2009.
• Randazzo, Anthony and Jones, Douglas (eds.) (1997). The Geology of Florida. University Press of Florida. : 0813014984
• Rawlings, Marjorie (1942). Cross Creek, First Touchstone Edition 1996: Simon & Schuster. ISBN 0-684-81879-5
• Schafer, Daniel L. (March 2003). Anna Madgigine Jai Kingsley: African Princess, Florida Slave, Plantation Slaveowner. University Press of Florida. ISBN 0-8130-2616-4
• Stowe, Harriet B. (1873). Palmetto-Leaves. J. R. Osgood and Company.
• Tebeau, Charlton (1971). A History of Florida, University of Miami Press. ISBN 0-87024-149-4
• Whitney, Ellie; Means, D. Bruce; Rudloe, Anne (eds.) (2004) Priceless Florida: Natural Ecosystems and Native Species. Pineapple Press, Inc. ISBN 978-1-56164-309-7
• Young, Claiborne (1996). Cruising Guide to Eastern Florida, Pelican Publishing Company. ISBN 0-88289-992-9

További információk

• Florida Department of Environmental Protection: (angolul)
  • Lower basin (angolul)
  • Middle basin (angolul)
  • Upper basin (angolul)
• St. Johns River Water Management District (angolul)
• St. Johns Riverkeeper (angolul)